Zalaegerszegtől néhány kilométerre, Egerváron várja látogatóit, a  XIII. század végi vár helyén épült a XV. Századi várkastély. Mai reneszánsz alakját 1539-1569 között kapta, bár később, 1676-ban és 1712-1713 között is átépítették. A település az égerfa várról kaphatta nevét. 1288-ból már van okleveles említése az erősségnek, ami a XIV. században pusztulhatott el.

Megyénk egyik legszebb kastélya Keszthelyen található. Ez az ország negyedik legnagyobb – 101 helyiséggel rendelkező, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemlék épület múzeum. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

Megyénk egyik leggyönyörűbb panorámájú magaslata a Rezi község melletti 426 méter magas Meleg-hegyen álló romvárnál található. Az utóbbi esztendőkben állami forrás bevonásával a település önkormányzata sok erőfeszítést tett annak érdekében, hogy rekonstruálják a vár egykori formáját.Ennek jegyében folyamatosan újították és építették a falromokat. Ma már világosan kivehető, hogy nézhetett ki a valószínűleg a tatárjárás után épült vár.

A Tátika nemzetségbe tartozó Tádé 1246-ban betört a zalai megyei Erek faluba, és senkit sem kímélve, elpusztította azt. A pusztítást tisztázó per során Zlandus veszprémi püspök kárpótlásként megkapta Tátika hegyét, ahol 1246-57 között felépítette Tátika felső és alsó várát, és azokat 1257-ben a veszprémi püspökségnek adta át. Ezt követően a király hosszú időn át tartó tulajdonjogi viták után IV. Béla a várat a veszprémi püspöknek ítélte.